„Marty: Egy pillanat! Egy pillanat, Doki! Azt akarja mondani, hogy időgépet csinált? Egy DeLoreanból?
Doki: Mi ebben a különös? Ha egyszer időgépet építünk egy kocsiba, miért ne adjuk meg a módját?”
Robert Zemeckis és Bob Gale a főiskola óta álmodoztak egy időutazásos film elkészítéséről. Sokadik nekifutásra, Steven Spielberg támogatásával, sikerült nekik megalkotniuk minden idők egyik legmeghatározóbb mozijátA film attól hatásos, – noha egy egyszerű tinitörténet az alapja – hogy hétköznapi emberek kerülnek kapcsolatba az időutazással. Így teljesen logikus, hogy egy hétköznapi tárgy – nevezetesen az autó – legyen az időgép.
John De Lorean, a lázadó mérnök és autóipari manager, akinek a General Motorsnál a Pontiac GTO és a Chevrolet Nova típusok sikerében is meghatározó szerepe volt, megunván a nagyvállalat kötöttségeit saját autógyártó céget alapított. Első és egyetlen típusa, a DMC-12 csodálatos futurisztikus formatervezéssel, de katasztrofális motorfelszereltséggel érkezett meg a 80-as évek elején az írországi gyártósorról az amerikai piacra.
A két fenti “hozzávaló” azonban még nem volt elégséges egy bombasztikus mozi elkészítéséhez. Mi sem bizonyítja ezt jpbban, mintsem az, hogy a film közel felét leforgatták egy másik főszereplővel (Eric Stolz), mivel Fox egy TV sorozat miatt nem volt elérkető. De Zemeckis inkább kidobta az anyagot és újraforgatta a jeleneteket, mikor Fox újra elérhető volt. Hiába, így lett tökéletes…
Michael J. Fox első igazi filmszerepében hitelesen alakítja a folyton stresszben levő időutazót, aki botlásaival a családja, illetve végső soron a saját életének alakítójává válik a múltban, a jövőben és az alternatív jelen(ek)ben
.
Ennek a sok különc embernek köszönhetően a DMC-12 mára ikonikussá vált. A mélyen ülő sportos vonalvezetés, a rozsdamentes acél festetlen karosszéria, a szögletes formák egy olyan legenda ismertetőjegyei, amelyből a gyártás során mindössze 8.583 darab készült, ám napjainkban is több ezer példány (6.500!) gazdagítja büszke tulajdonosát.
